Klauzál Gábor Budatétényben.

Klauzál Gábor (1804-1866): országgyűlési követ, a Batthyány-kormány minisztere. 1832-től a reformkori országgyűlések ellenzéki tagja, 1848-ban földművelésügyi-, ipari- és kereskedelmi miniszter, 1861-ben és 1865-ben Csongrád vármegye II. választókerületének képviselője az országgyűlésen.
1850-1866 között kistétényi birtokos gazdálkodó.

Batthyány Lajos kormánya:
Névsor felülről lefelé és balról jobbra

Batthyány Lajos miniszterelnök
Szemere Bertalan belügyminiszter
Esterházy Pál, a király személye körüli miniszter
Klauzál Gábor ipar- és földművelésügyi miniszter
Kossuth Lajos pénzügyminiszter
Mészáros Lázár hadügyminiszter
Széchenyi István közmunka és közlekedésügyi miniszter
Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter
Deák Ferenc igazságügyi miniszter

Klauzál Gábor, az egyik legnagyobb hatású budatétényi birtokos gazdálkodó születésének 200 éves évfordulójára:

Klauzál Gábor (Pest, 1804. nov. 18. - Kalocsa, 1866. aug. 3.): politikus, ügyvéd, miniszter, kistétényi birtokos
Klauzál Gábor 200 éve november 18-án született az egykori Károly kaszárnya Gránátos utcai oldalán, a mai Főpolgármesteri Hivatalban. A 2. emelet egyik szobájában szép vörösmárvány emléktábla áll születése emlékhelyén, melyet 1906-ban állított a "székesfőváros közönsége".

Az 1832-36-, 1839-40- és 1843-44-i országgyűlésen Csongrád vármegye követeként a reformellenzék tagja, Deák Ferenc híve.
1848. ápr. 7-től szept. 10-ig a Batthyány-kormány földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztere, a mérséklő, egyezkedő politika híve. A szeptemberi válság idején lemondott, visszavonult. Az 1861-i és 1865-i országgyűlésen Szeged képviselője a Deák vezette Felirati Párt programjával. Szerepe van a kiegyezés előkészítésében.

Első felesége Prezetska Mária Antónia özvegy volt, amikor férjhez ment Klauzál Gáborhoz. Húszévi házasság után, amelyből gyermek nem származott, 1847-ben, tüdőgyulladásban elhunyt. Klauzált ez annyira megviselte, hogy agyvérzés érte.

Az 1848-as szeptemberi válságkor, amikor a bécsi udvarral kiéleződött ellentét a szabadságharc kitörésével fenyegetett, lemondott. A muszka invázió miatt rémképek gyötörték, a világosi fegyverletétel igazolta vízióját. Az osztrák rendőrség az Újépületbe zárta és haditörvényszék elé állították. Iratait és leveleit elkobozták és megsemmisítették. Rendőri megfigyelés alá helyezték. Az 1850-es években szőlőbirtokot vásárolt Kistétényben és visszavonult kistétényi birtokára.



1853. április 27-én feleségül vette az aradi vértanúnak, Nagysándor József (1804–1849) tábornoknak jegyesét, Schmidt Emmát. Házasságukból Emma (*1855), Gábor (*1857) és Mária (*1859) nevű gyermekeik származtak. Mindhármuknak Deák Ferenc volt a keresztapjuk. Ez a komaság Klauzál Gábor és Deák Ferenc eszmei rokonságának és barátságának bizonysága. Egyben a kistétényi szájhagyomány alapja, miszerint Klauzál kistétényi házában gyakorta vendégeskedő Deák részben itt fogalmazta meg a Kiegyezés szövegét. A Deák széke még mindig megtalálható a kertben. Ki tudja meddig ?



Klauzál Gábor az önkényuralom alatt Kistétényben gazdálkodott, szőlő- és gyümölcsnemesítéssel foglalkozott. Az általa alapított Kistétényi Szőlőbirtokossági Társulat sokat tett a terület jövőjéért. Jó borokat termelt. Nyaralót és présházat épített. A Hugonnay grófok által épített kistétényi kápolnát " saját költségén hosszú időn át jó karban tartotta". Ezt a kápolnát 1914-ben felújító bizottság tagjai egy mai napig is látható emléktáblával is megörökítették.




Halálának évében, 1866-ban is, betegeskedéséből enyhülést keresve "felüdült és Kis Tétényre nyári lakába vonult" írja róla Trefort Ágoston. Ugyanezen évben Kalocsára utazik lányai vizsgáira, ahol váratlanul meghal. Szegeden temetik el a higgadt, igazságszerető és igazi demokrata hazafit. Temetésén legalább 25 000 ember vett részt.

Klauzál bátor, de kitűnő politikai tapintatú ember. "A birtok és a hivatal jogát a haza minden fiára kiterjesztette". Kitűnő elme. Kiegyensúlyozott, szélsős égektől mentes, haladó politikus. A kiegyezés megteremtésében és Magyarország századfordulós felemelkedésében ( amit már nem élt meg ) jelentős szerepe van. Kistétény ( Budatétény ) egyik legnagyobb kisugárzású embere.
Amire ma a kerületben büszkék vagyunk ( csonthéjasok, bor, rózsák ) neki is köszönhetjük.




Klauzál Gábor portréja - litográfia
Závodszky Géza-Hermann Róbert: Nemzet születik. Új képes történelem. Magyar Könyvklub-Helikon Kiadó, Budapest, 1997, 30. oldal.